Fantasztikus ez a cikk! Sosem gondoltam volna, hogy a horoszkópnak ekkora jelentősége lehet, és valóban ennyire igaz lehet valakire. Egyszerűen hihetetlen, milyen csodálatosan részletesekbe menő pontossággal tudták ábrázolni a jellemét olyan emberek, akik legnagyobb valószínűség szerint maximum fényképen láthatták őt. Bámulatos! Külön örömet okozott nekem, mikor olvashattam személyes tanácsát_ Fel a fejjel! Ez erőt ad a fárasztó mindennapokhoz.
A Sors keze lehet abban is, hogy pont egy olyan nőt választott élete párjául, akinek szintén Halak a horoszkópja. Mivel mélyrehatóan nem tanulmányoztam a témát, csak az olvasottakra tudok hagyatkozni, és ezek alapján kivel illene jobban össze, mint egy olyan személlyel, aki ugyanarra vágyik, mint ő maga? Egymás legjobb barátai lehetnek, veszekedni sosem fognak, mivel nem szívesen szembesülnek a problémákkal. Megadják egymásnak a kellő szabadságot és mobilitást, pontosan érzik, mire van szüksége a másiknak.
Kívánom neki, hogy sikeresen védekezzen a depresszió ellen, és lássa az élet napos oldalát.
Minden elismerésem, hogy annak ellenére, hogy zavarják a zajok és az erős fény, képes nap mint nap forgatni a sorozatot, amihez talán a misztikum iránti érdeklődésének köszönhetően kötődik annyira.
Szoros kapcsolatban áll a szexualitással. Ez a mondat feltette a koronát erre a csodálatos írásra. Örömmel olvasom, hiszen egy olyan embernek, mint ő, elkerülhetetlen, hogy szinte naponta szembenézzen a testi valósággal, hol önszántából, hol mások utasítására. Még szerencse, hogy erős kötelességtudattal rendelkezik, és remek viszonyt ápol az említett témával, mert így talán nincs rá ideje, hogy ehhez hasonló idióta, és többnyire realitást eléggé nélkülöző, sztereotipizáló marhaságokat olvasson az egyik vezető magyar tv-csatorna roppant színvonalas oldalán.
2010. december 23., csütörtök
2010. október 7., csütörtök
Végre
Jaj... elfelejtettem a jelszavam, és újat kellett kérnem. Hát nem eszembe jutott, mikor megérkezett a mail, hogy most megváltoztathatom? -.-"
Ez nem az én napom. Délelőtt fogorvosnál voltam, bár vicces volt, mikor 4 olasz karattyolt mellettem össze-vissza, időnként németül, és velem is próbáltak poénkodni, csak hát az egészből sz.rt se értettem. :D De legalább volt min nevetni.
Aztán délután hirtelen jött az ötlet, hogy én bizony kávét akarok főzni. Még nem igazán volt rá példa, mert sosem szerettem, régebben el is aludtam mindentől, amiben koffein volt... Mostanában viszont rákaptam az energiaitalokra, és ma kedvem támadt kávét inni. Namármost. Az olyan idióták kedvéért, mint én, illene ráírni a kávé zacskójára vagy a kávéfőzőre, hogy mennyi vízhez mennyi kávé kell, mert magamtól honnan a fenéből tudjam? :D Még neten is rákerestem, de úgy tűnik, rajtam kívül senki nem ennyire hülye. xD Szóval csak úgy találomra raktam bele a cuccokat, és így sikeresen olyan k.va erős kávét főztem, hogy félek meginni. :D Az egyik bátyám már egyszer összehozott magának egy szép kis koffeinmérgezést, szóval az aggodalmam nem annyira alaptalan. Szóval. Legközelebb, ha hasonló remek ötletem támad, előbb kérdezek, és csak utána állok neki megvalósítani.
De hát végül is a hibáiból tanul az ember... Most már tudom, hogy ez így nem jó. De hogy akkor hogyan lesz az, az még mindig rejtély. Azt hiszem, nem főzök többet kávét.
Ez nem az én napom. Délelőtt fogorvosnál voltam, bár vicces volt, mikor 4 olasz karattyolt mellettem össze-vissza, időnként németül, és velem is próbáltak poénkodni, csak hát az egészből sz.rt se értettem. :D De legalább volt min nevetni.
Aztán délután hirtelen jött az ötlet, hogy én bizony kávét akarok főzni. Még nem igazán volt rá példa, mert sosem szerettem, régebben el is aludtam mindentől, amiben koffein volt... Mostanában viszont rákaptam az energiaitalokra, és ma kedvem támadt kávét inni. Namármost. Az olyan idióták kedvéért, mint én, illene ráírni a kávé zacskójára vagy a kávéfőzőre, hogy mennyi vízhez mennyi kávé kell, mert magamtól honnan a fenéből tudjam? :D Még neten is rákerestem, de úgy tűnik, rajtam kívül senki nem ennyire hülye. xD Szóval csak úgy találomra raktam bele a cuccokat, és így sikeresen olyan k.va erős kávét főztem, hogy félek meginni. :D Az egyik bátyám már egyszer összehozott magának egy szép kis koffeinmérgezést, szóval az aggodalmam nem annyira alaptalan. Szóval. Legközelebb, ha hasonló remek ötletem támad, előbb kérdezek, és csak utána állok neki megvalósítani.
De hát végül is a hibáiból tanul az ember... Most már tudom, hogy ez így nem jó. De hogy akkor hogyan lesz az, az még mindig rejtély. Azt hiszem, nem főzök többet kávét.
2010. június 28., hétfő
Nothing again
I'm fuckin' tired or everything. I need more patience but I'm just not in the mood for that. I wanna go somewhere with my friends, get drunk and do crazy things. Because that's what summer holiday is for, isn't it? Okay, I didn't really mean that. But sometimes, it feels nice. I'm gonna switch my damn computer off and do something in the real world. Though I don't care about anything. But let's pretend I do. My eyes hurt. I've been sitting here for at least 5 hours. Damn. I definietly need a break.
SHIT
I wrote so much. AND THEN IT JUST DISAPPEARED!!!!!!!!!!!!!!!! Ugh. Not my day. Maybe I'll write it again later. But now I'm too pissed.
2010. június 26., szombat
Just In English
Now I'm in the mood to write a post in English. No idea, why, I just feel the need to do it. I'll probably make mistakes. Do I care? No, I don't. I wass sitting at home all day, doing nothing but I somehow enjoyed it. I painted my nails blue, I watched Vampire Diaries and Fallen. I think now I'm addicted to VD, too. Shit. First LotR, then Harry Potter, then Twilight, then Supernatural and now this. It's a bit too much and they're just films/books/tv series and I haven't even mention my obsession toward music or rhythmic gymnastics or other things like English or writing... I could do soo much today and I did nothing. NOTHING. I'm too lazy to continue writing my first novel's first chapter, though I'd love to do it and then publish it. I want to translate a Supernatural slash fic to Hungarian. And then maybe write some... And I should finish my other stories. And do some sports. Sitting in one place all day is no good for me. I need to do something to get back at least to my 'normal shape' or something better than that. Gosh, I've never imagined that I'd ever want to write about nothing in English. I used to hate it and now it's a part of my life and sometimes I'm not thinking and dreaming in Hungarian which is a bit scary but nice thing. Okay, I'm finished for now. I need to go to bed or something. I can't sleep through the day because of my stupid medicine. I'm kinda afraid of it. Antibiotics. Ugh. They have more bad side effects than doing any good.
This summer is weird. I thought my first, completely highschool-free summer will be the best in my life. But it's not quite far from that. I won't go anywhere, I'll work and I'm stuck in this boring town, mostly without my friends. But I still enjoy it. My last summer was way better, but now I'll have more time spent alone, so maybe, just maybe, finally I'll be able to finish my first novel. But maybe, or not just maybe, I'm too lazy for that. Now I'm really off to bed. Seriously.
This summer is weird. I thought my first, completely highschool-free summer will be the best in my life. But it's not quite far from that. I won't go anywhere, I'll work and I'm stuck in this boring town, mostly without my friends. But I still enjoy it. My last summer was way better, but now I'll have more time spent alone, so maybe, just maybe, finally I'll be able to finish my first novel. But maybe, or not just maybe, I'm too lazy for that. Now I'm really off to bed. Seriously.
2010. március 28., vasárnap
Hát nem tudom
Úgy döntöttem, mostantól néha ide fogok írni, ha valami foglalkoztat. A jól bevált papír-ceruza módszerhez túl lusta vagyok. Az se túlzottan érdekel, hogy ki olvassa el, az meg mégannyira sem, hogy talál-e benne bármi értelmet. Esetleges mellékhatásokért nem vállalok felelősséget.
Na erről ennyit.
És akkor szóval.
Mire idáig eljutottam, teljesen elfelejtettem, mit is akartam olyan nagyon leírni. Úgyhogy akkor most csak rizsázok mindenféléről, ami éppen eszembe jut. Amolyan összefüggéstelen módon.
Olyan semmilyen kedvem van ma. Nem igazán tudok magammal mihez kezdeni, pedig millió dolgom lenne. Kezdjük onnan, hogy egy hónap múlva érettségi. Nyilván mindenki tanul ilyenkor. Hát én nem. Egyszerűen nem tudom rávenni magam. Pedig emeltezek bioszból. Félek is tőle rendesen, de ahelyett, hogy igyekeznék minél több információt az agyamba zsúfolni, itt ülök és hülyeségeket irogatok. Igazán remek. Akkor már találhattam volna valami értelmes elfoglaltságot is. Mondjuk írhatnék. Még ötleteim is vannak, de egyszerűen nem megy. Nem tudom, hogy túl lusta vagyok-e vagy mi, de nem vagyok képes semmi kreatívra.
Többnyire azzal töltöm napjaimat, hogy Supernaturalt nézek. Vagy videókat róla. Vagy ha épp nem akkor erről beszélek. Ha még azt sem, akkor erre gondolok. Neem, nem vagyok függő, kicsit sem. De hát tehetek én arról, hogy ennyire fantasztikusan csodálatosan érdekes, és izgalmas, megható, és Sam, Dean meg Castiel, nem is beszélve az Impaláról, Bobbyról és Gabrielről, és hogy, megmég... Na jó, befejeztem. Most már bárki átérezheti, hogy mit zúdítok napi 24 órában a barátaimra. És csak egy érti, hogy miről beszélek. Mindig muszáj valamiért rajonganom. Erre legalább akkora szükségem van, mint oxigénre. De tényleg. Lehet az egy könyv, zene, film, egy ismerős, sport, vagy akármi, de ez alapvető része az én kicsi világomnak. Ha épp semmi nem köt le, akkor teljes depresszióba esem, és az nagyon rossz. Akik ismernek, tudják, hogy néha erőteljes túlzásokba tudok esni, és olyankor kb semmi nem érdekel.
Mostanában igyekszem viszonylag jónak lenni, mármint hogy nem iszom, nem maradok fenn hajnali kettőig, nem teszek kárt magamban, hogy legalább ezzel próbáljam növelni az esélyem a sikeres érettségire. Ha-ha-ha. Jóvicc. Mintha ezzel most minden meg lenne oldva. Tudom, hogy koncentrálnom kéne, de nem megy. Ez van. Nem vagyok elég kitartó. Most meg elment a kedvem attól, hogy folytassam ezt a bejegyzést. Pedig bőven tudnék még miről írni. Na mindegy.
Inkább megnézek még egy részt a... Na, talán mégsem. Talán inkább tanulok. Vagy nem. inkább nem. Inkább csak hallgatok valami jó zenét.
Na erről ennyit.
És akkor szóval.
Mire idáig eljutottam, teljesen elfelejtettem, mit is akartam olyan nagyon leírni. Úgyhogy akkor most csak rizsázok mindenféléről, ami éppen eszembe jut. Amolyan összefüggéstelen módon.
Olyan semmilyen kedvem van ma. Nem igazán tudok magammal mihez kezdeni, pedig millió dolgom lenne. Kezdjük onnan, hogy egy hónap múlva érettségi. Nyilván mindenki tanul ilyenkor. Hát én nem. Egyszerűen nem tudom rávenni magam. Pedig emeltezek bioszból. Félek is tőle rendesen, de ahelyett, hogy igyekeznék minél több információt az agyamba zsúfolni, itt ülök és hülyeségeket irogatok. Igazán remek. Akkor már találhattam volna valami értelmes elfoglaltságot is. Mondjuk írhatnék. Még ötleteim is vannak, de egyszerűen nem megy. Nem tudom, hogy túl lusta vagyok-e vagy mi, de nem vagyok képes semmi kreatívra.
Többnyire azzal töltöm napjaimat, hogy Supernaturalt nézek. Vagy videókat róla. Vagy ha épp nem akkor erről beszélek. Ha még azt sem, akkor erre gondolok. Neem, nem vagyok függő, kicsit sem. De hát tehetek én arról, hogy ennyire fantasztikusan csodálatosan érdekes, és izgalmas, megható, és Sam, Dean meg Castiel, nem is beszélve az Impaláról, Bobbyról és Gabrielről, és hogy, megmég... Na jó, befejeztem. Most már bárki átérezheti, hogy mit zúdítok napi 24 órában a barátaimra. És csak egy érti, hogy miről beszélek. Mindig muszáj valamiért rajonganom. Erre legalább akkora szükségem van, mint oxigénre. De tényleg. Lehet az egy könyv, zene, film, egy ismerős, sport, vagy akármi, de ez alapvető része az én kicsi világomnak. Ha épp semmi nem köt le, akkor teljes depresszióba esem, és az nagyon rossz. Akik ismernek, tudják, hogy néha erőteljes túlzásokba tudok esni, és olyankor kb semmi nem érdekel.
Mostanában igyekszem viszonylag jónak lenni, mármint hogy nem iszom, nem maradok fenn hajnali kettőig, nem teszek kárt magamban, hogy legalább ezzel próbáljam növelni az esélyem a sikeres érettségire. Ha-ha-ha. Jóvicc. Mintha ezzel most minden meg lenne oldva. Tudom, hogy koncentrálnom kéne, de nem megy. Ez van. Nem vagyok elég kitartó. Most meg elment a kedvem attól, hogy folytassam ezt a bejegyzést. Pedig bőven tudnék még miről írni. Na mindegy.
Inkább megnézek még egy részt a... Na, talán mégsem. Talán inkább tanulok. Vagy nem. inkább nem. Inkább csak hallgatok valami jó zenét.
Feliratkozás:
Megjegyzések (Atom)